Remélem te is megtapasztaltad már azt, hogy milyen egy jókedvű, inspiráló vezető mellett dolgozni. Amikor azt érezzük, hogy bármi sikerülhet és a feszített célokat is elérhetjük, jó hangulatban telnek az irodában töltött órák, akkor is, ha bent van a vezető.
Egy rosszabb hangulatú főnök árnyékában dolgozni közel sem ennyire felemelő, a hangulat az egyénekre és a csapat működésére is átragad, aminek következményeképp romlanak a kapcsolatok, a munkával való elégedettség és természetesen a teljesítmény is.
Az, hogy a vezető érzelmi intelligenciája – azaz a saját és mások érzelmeinek letapogatása, azok felismerése és megfelelő értelmezése, ezzel összhangban lévő viselkedés megválasztásának készsége – hatással van a munkatársakra eddig is ismert tény volt. Rengeteg neurológiai kutatás bizonyította az elmúlt években a vezető érzelmi intelligenciája és hangulata csapatra gyakorolt hatását.
A főnök hangulata nem magánügy! Ezt nem győzzük elégszer és eléggé hangsúlyozni. Talán bármennyire jó vezetőnk van, mégis ismerjük azt az érzést, amikor neki rossz napja van. Egészen más érzelmi állapotba kerülünk, de más lesz a hangulat az csapatban, az irodában is. Ennek tudományos magyarázata a tükörneuronok és a limbikus rendszer működésében rejlik. A tükörneuronok a másik megfigyelt viselkedésének leképezésére képes idegsejtjeink, melyek képesek bennünk azt az érzést kialakítani, mintha az adott eseménynek vagy cselekvésnek mi is részesei lennénk. Tehát tükörneuronok leképezik bennünk a másik érzelemkifejezését és viselkedését, majd mindezt a limbikus rendszer segítségével a személyre jellemző bizonyos érzelemként értelmezzük.
Biztosan te is rándultál már össze más fájdalmát látva, esetleg szorult el a torkod egy igazán szomorú barátod mellett, vagy kaptad magad azon, hogy más örömében te is mosolyogsz vagy jobb kedved lett. Ezernyi mindennapi helyzetet tudnánk felsorolni, amikor a környezetünk érzéseire és érzelmeire nem tudatosan de mégis reagálunk és az érzelmeink változásával megváltozik a légzésünk, a hormonszintünk és az immunológiai funkcióink és a hangulatunk is. A csalódottság, a bánat, a bizonytalanság, az elégedetlenség, a harag, a düh ugyanúgy letapogatható rólunk, mint a bátorság, a boldogság, a büszkeség vagy a vidámság.
Érzéseink sokszor csodás, sokszor fojtogató kezei között éljünk az életünket, ám ezek az érzések nem csak a saját hangulatunkat, de a környezetünkét is meghatározzák. Ezért fontos, hogy vezetőként - mint hatásközpont egy szervezet és egy csapat életében - pontosan ismerjük és felismerjük hogyan hatnak érzéseink a csapatra, hiszen ez befolyásolhatja a mindennapjaikat, a munkájukat, az elkötelezettségüket és a teljesítményüket!
A vezető hangulata a vállalati kultúra és a munkakörnyezet egyik legfontosabb eleme, ezért muszáj megérteni a vezetőknek, hogy a hangulatuk nem személyes ügy. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a vezetőnek mindig optimistának és feldobottnak kell lennie, de őszintének és realistának igen! Mielőtt beül az irodába vagy egy megbeszélésre, kiáll a kollégák elé tudnia kell, hogy milyen érzések uralkodnak benne, és azt is, hogy ennek milyen hatása lesz másokra, vagy milyen hatása lesz a verbális üzenetére. Emellett a vezető hangulatának összhangban kell lennie a körülötte lévők hangulatával is, ugyanis a vezető jó hangulata akkor terjed a leggyorsabban, ha összhangban van a szituációval.
Kedves Vezetők! Ne hanyagoljátok el az érzelmi intelligenciátok ápolását és fejlesztését, ami természetesen nem a sikeresség kizárólagos forrása, de alapja és a bázisa.
Tipp a tudatosabb érzelmi működésre már holnaptól: Monitorozd érzelmeidet a nap folyamán meghatározott időpontokban (például a munka kezdetén vagy ebédidőben, illetve fontosabb események előtt). Szánj mindössze 2 percet arra, hogy megfigyeled milyen érzések uralkodnak benned. Nevezd meg az érzelmeket, és ha lehet, írd is le! Ez a tudatosság segít abban, hogy figyelj magadra és tudatosan változtathass, ha szükséges. Emellett mintázatokat is felfedezhetsz az érzelmi világodban, ha figyelmes vagy.
Érzelemgyűjtemény (a teljesség igénye nélkül) az érzelmeink sikeres megnevezéséhez: szomorúság, undor, öröm, közöny, szeretet, utálat, féltékenység, félelem, harag, bosszúság, szerelem, düh, boldogság, együttérzés, gyűlölet, bánat, vidámság, sajnálat, irigység, meglepődés, zavarodottság, béke, unalom, kétségbeesés, izgalom, megbántottság, lelkesedés, rémület, hála, szégyen, elkeseredettség, sértődöttség
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.03.28. 20:57:55
Ha valamit követel, bólogatni kell, majd nem változtatva semmin folytatni a normál munkamenetet.
A főnök előbb-utóbb lenyugszik, ha mérges.
Bicepsz Elek77 2019.03.29. 06:43:43
Ez igy van. Csakhogy altalaban nem zakmai alapon lesz "kisfőnök" valaki, hanem azon, hogy mennyire jol b..ogatja az embereket okkal es ok nelkul(minel primitivebb a hely annal inkabb ez igaz). A "leorditasi hiearchia" mukodik mindenhol..
Semper Fidelis 2019.03.29. 08:06:19
kvadrillio 2019.03.29. 08:46:16
2019.03.29. 10:44:32
AnnieC 2019.03.30. 00:32:52
Szerencsére az utóbbi években olyan vezetőink voltak, akik többek között ezeket is értik és így olyan légkört tudtak teremteni, amiben szívesen dolgoznak az emberek. Így, hogy megtapasztaltam már pár éven keresztül, hogy lehet ezt így is, el nem tudom képzelni, hogy hogyan bírtam ki sok-sok évet olyan munkahelyeken, ahol a főnök teljesen alkalmatlan vezetőnek.